Alapfogalmak
Az adatbáziskezelő rendszerek célja a komplex adathalmazok kezelése, melyeket túlnyomó többségben ún. relációs adatbáziskezelő rendszerekkel valósítanak meg. Ez a jegyzet a relációs adatkezelő rendszerekkel, a relációs adatmodellel, annak tervezési kérdéseivel, és az ahhoz kapcsolódó adatdefiníciós és lekérdezési nyelvi elemeivel foglalkozik.
Az adatbázis
Egy relációs adatbáziskezelő rendszer ún alapegysége a tábla. Mivel az adatbázis több táblát is tartalmazhat, mindegyiket el kell nevezni. Egy tábla sorokból és oszlopokból áll, hasonlóan a táblázatkezelő rendszerek, pl. az Excel táblázataihoz. Egy adatbázis általában több táblát is tartalmaz, és minden egyes tábla különböző típusú egyedekről különböző adatokatat tárol. Az alábbi tábla autók adatait tartalmazza úgy, hogy minden sorban egy autó adatait írtuk le.
Egy tábla elemei
A táblák minden egyes sora egy-egy ún. egyedet tartalmaz, amely az adott tábla elemeit írja le. Az Autók tábla minden egyes sora egy autó. A tábla harmadik sora a CME-373 rendszámú autó adatait tartalmazza.
Mivel a példa tábláiban minden egyes sor egy egyedet határoz meg, ezeket sorokat rekordoknak nevezzük. A táblázatkezelőknél már megszokott oszlop elnevezés a táblák esetében szintén használatos. Egy rekord és egy oszlop metszetének neve pedig mező.
Egy rekord minden egyes oszlopa az egyed ugyanazon jellemzőjét írja le. Az Autók tábla első oszlopa a gépjármű rendszáma, a második a gyártmánya, a haramdik a típusa és így tovább. Az egyes oszlopokban tárolt adatok nem cserélhetők fel, mindegyiknek a megfelelő oszlopban kell szerepelnie, tehát pl. a gyártmány nem írható a Típus oszlopba.
Javaslat
Egy adatbáziskezelő rendszerben az adatbázisnak a táblázatkezelő munkafüzete, a tábláknak pedig a táblázat felel meg. Bár mindkét rendszerben sorokban és oszlopokban tárolják az adatokat, a táblákban az oszlopok típusa kötött, és minden esetben azonos jellemzőt írnak le. Az oszlopok tartalmát azok nevei írják le, a példában ilyenek a tanulo_id vagy a vezeteknev. Ez a különbség tehát az adatbáziskezelők táblái és a táblázatkezelők táblázatai közt: míg az utóbbi technikailag lehetőséget ad az adatok tetszőleges keverésére, az utóbbiban az adott oszlopokban csak ugyanazokat a jellemzőket lehet tárolni. Ezért lenne hibás az adatbáziskezelő rendszerek tábláit táblázatnak nevezni.
Az adatbázisok leírása során érdemes néhány általános formai szabályt betartani, melyek elsősorban a jobb olvashatóságot szolgálják. Az adatbáziskezelő rendszerek általában nem tesznek különbséget a táblák kis-, vagy nagybetűs írásmódja közt, a lehgtöbbjük számára a Rendszam, a rendszam vagy a RendSzam jelentése azonos.
Javaslat
A kis- és nagybetűket nem minden rendszer tekinti azonosnak, az MySQL nevű adatbáziskezelő esetében, melyet példáinkban használni fogunk, alapbeállításban ez éppen ellenkező módon működik. Ezért szerencsés az írásmódot következetesen betartani az adatbázisokkal végzett munka során.
A rekordok egyedisége rendkívül fontos szempont az adatbázis tábláinak felépítése során: egy táblában nem lehet két teljesen megegyező sor. Egy ilyen esetben az nem lenne képes a két rekord megkülönböztetésre, így nem működhetne helyesen. A kapcsolatok kiépítéséhez a táblák egyes sorait egyértelműen azonosítanunk kell, ami felvet egy problémát: mit tegyünk abban az esetben, ha két tanulót ugyanúgy hívnak. A névazonosság lehetősége kizárja, hogy a név mező a kapcsolódás alapjaként működjön, ezért helyette valami mást kellene választani, egy olyat, amely az adott rekordot egyértelműen azonosítani tudja. Az ilyen mezőket kulcsmezőnek nevezzük, és a legtöbb esetben minden tábla tartalmaz ilyet.